A Chicagói Egyetem kutatói szerint mielőbb lépni kellene a gleccserek védelme érdekében, különben a sarki jégtakarók összeomlása azelőtt következik be, hogy sikerülne megállítani a globális felmelegedés folyamatát.
Brit kutatók vizsgálata alapján a brazil Atlanti-parti Esőerdő Rezervátum fái a hegyek magasabb részeire próbálnak meg felhúzódni, hogy könnyebben át tudják vészelni a globális felmelegedés jelentette hőemelkedést.
Amerikai kutatók szerint a jégolvadás mértéke sem olyan gyors, mint a jégtakaró globális hűtőhatásának csökkenése.
Svájci kutatók a Föld mozgása, a mélyben zajló folyamatok és a sarki jégtakaró olvadása között találtak érdekes összefüggéseket.
A világ szinte bármely településének éghajlati jövőjébe betekintést nyerhet a Future Urban Climates térkép segítségével, mely azt is elárulja, melyik város jelenlegi éghajlatára lehet számítani 2080-ban.
Miért kell már most foglalkozni a 2040-es klímacéllal? Hogyan és milyen mértékben kellene Magyarországnak hozzájárulnia az EU által kitűzött 90 százalékos csökkentési célhoz? A Green Policy Center elemzésében kész válaszokat kínál a kormányzatnak.
Kémiai úton a szén-dioxidból zsírmolekulákat lehet előállítani, ami így tehermentesítheti a bolygót a növény- és állattenyésztés környezetkárosító hatásai alól.
Német kutatók számítása szerint 2100-ra akár több száz millió ember élhet majd olyan területen, ahol a globális felmelegedés miatt fogyaszthatatlanná válik a talajvíz.
Amerikai kutatók szerint minél lassabb egy óceáni áramlat, annál több szén-dioxid szabadul fel a mélyből.
Új kifejezések bevezetésével hatékonyabbá válhat az éghajlatváltozásról szóló diskurzus egy új tanulmány szerint.
Egyre súlyosabb erdőtüzek és hőhullámok sújtják Görögországot.
A másfél fokos átlagos melegedési mértéket kellene tartanunk a század végéig, ha el akarjuk kerülni a klímaváltozás legdurvább hatásait. Már egy éve folyamatosan nem sikerül.
Időt nyerne a holland Arctic Reflections nevű cég az emberiségnek ahhoz, hogy kitalálhassuk, miként lehet hatékonyan csökkenteni a globális felmelegedés mértékét.
A Grönlandon tenyésző algák tavaszi virágzása nem tesz jót a bolygónak, hozzájárul a globális felmelegedéshez. Azonban vannak természetes „ellenségei” is ennek a növénynek, méghozzá olyan óriásvírusok, amelyek szabályozni tudják az algák veszélyes virágzását.
Antonio Guterres ENSZ-főtitkár cselekvést sürget az „éghajlati pokol” elkerülésére, miután a Meteorológiai Világszervezet (WMO) és az EU klímaváltozást figyelő szolgálata, a Copernicus is a klímaváltozás hatásainak felgyorsulásáról számolt be.
Ausztrál kutatók egy olyan járdát építettek, ami három részből áll össze: egy hagyományos és két speciális beton keveréke. Utóbbiak közül a zaccbeton a legfontosabb, ugyanis ha hosszabb távon beválik, forradalmat indíthat el a betongyártásban.
Hamarosan bejelenthetik a kutatók az A83 nevű jéghegy megszületését, miután egy 380 négyzetkilométeres darab szakadt ki az Antarktiszból.
Amerikai kutatók műholdas adatok elemzése alapján arra jutottak, hogy a meleg tengervíz megreked az Antarktisznál található végítélet napi gleccser alatt, ami katalizálja az olvadását.
Az év négy legmelegebb hónapjának hőhullámai évente világszerte több mint 150 ezer ember halálát okozzák – állapították meg az ausztrál Monash Egyetem kutatói a szerdán megjelent tanulmányukban.
Egyre inkább érezteti hatását a klímaváltozás az erdőtüzek terén is. Egy új tanulmány szerint van olyan térség, ahol 11-szeresére emelkedett a pusztító erejű erdőtüzek száma két évtized alatt.
